A környezeti és pénzügyi költségek azt mutatják, hogy a kórházaknak zöld átállásra van szükségük. Néhányuk azonban olyan állapotban van, hogy a bezárás mellett dönthetnek.
A kórházak zöld átalakítása
Az éghajlatváltozással és a légszennyezéssel kapcsolatos egészségügyi költségek becslések szerint évente mintegy 820 milliárd dollárra rúgnak, és az Egészségügyi Világszervezet szerint a légszennyezés évente 4,2 millió idő előtti halálesethez járul hozzá – derül ki az ENSZ Global Compact Network Poland „Zöld kórházak” című jelentéséből. Az éghajlatváltozás tehát hatalmas terhet ró az egészségügyi rendszerre. Másrészt ez az ágazat önmagában is hozzájárul hozzájuk, mivel a légkörbe történő globális CO2-kibocsátás 4,4%-át teszi ki. A jelenlegi forgatókönyv szerint ezek tovább fognak nőni, és 2050-re elérik az évi 6 gigatonna szintet. – Az egészségügyi ágazatnak zöldülnie kell, végső soron nincs más terv. Ez az út azonban hosszú és rögös lesz. A jelentésben bemutatott adatok azt mutatják, hogy Lengyelországban minden ötödik kórház több mint 70 éves, és a fele az 1960-as és 1970-es években épült. múlt században. Ezek tehát nem olyan intézmények, amelyeket könnyű lesz zöld irányba átalakítani – mondja Dr. Iwona Kowalska-Bobko, a Jagelló Egyetem professzora, a Jagielló Egyetem Egészségtudományi Kar, Collegium Medicum Közegészségügyi Intézetének igazgatója. A jelentésben idézett adatok azt mutatják, hogy a legtöbb kórház energiaigényes, átlagosan 2,5-szer több üvegházhatású gázt bocsátanak ki, mint más kereskedelmi épületek.
Az energiafogyasztó kórházak egyre nagyobb terhet jelentenek
A kórházak magas energiaintenzitása annak köszönhető, hogy az épületek tervezésekor nem vették figyelembe az energiahatékonyságot, és a számos speciális berendezés további energiafogyasztást és hűtést igényel. A jobbra fordulás példája lehet az Egyesült Királyság, ahol már stratégiai dokumentumokat készítettek és célokat tűztek ki, amelyeket a brit egészségügy követni kíván. Közép- és kelet-európai régiónkból kiemelhetjük a Cseh Köztársaságot, amely a közbeszerzéseiben konkrét zöld kritériumokat alkalmaz, például az energiahatékonyság előmozdítása érdekében. – Várjuk a választ, többek között arra a kérdésre, hogy nem túl nagy-e ez az infrastruktúra, nincs-e túl sok kórházi ágyunk, hogyan lehet ezen változtatni, hogyan lehet konszolidálni az egészségügyi szolgáltatások elérhetőségét a nagy városi központokban. Erre példa a krakkói katonai kórház, amely a városközpontban található, és körülbelül 100 éves. Itt az ideje elgondolkodni azon, hogy be kellene-e zárni. Tekintettel arra, hogy a városban elegendő kórház és ágy áll rendelkezésre, meggyőződésem, hogy ez nem lenne olyan rossz megoldás. Bytomban három kórház van egy utcában, így a kérdés az, hogy megengedhetjük-e magunknak egy ilyen kiterjedt, drága infrastruktúra fenntartását, például úgy, hogy nem alakítjuk át egy modern, a város szélén lévő zöld kórház feltételeinek megfelelő kórházzá – teszi hozzá prof. dr. Kowalska-Bobko. A zöld kórház olyan kórház, amely egyrészt elősegíti a közegészségügyet és védi a helyi lakosság egészségügyi érdekeit, másrészt megfelelő gazdálkodással, fenntartható ellátási láncokkal és jobb energiahatékonysággal csökkenti a környezetre gyakorolt hatását.
